November 19./Vasárnap/Délelőtt a suli gyorsan eltelt, aztán már következett is a próba..Ati-nak is ilyenkor kell berakni próbát! Amikor pont le vagyok amortizálódva..Meg még Gábor is..Jesszus.
Otthon gyorsan magamra kaptam valamit, nem nagy szám, csak táncra megyek. Bár szinte negyed órát töltöttem a gardróbomban, de mindegy..A lényeg, hogy időben odaértem táncra, és még Ati sem cseszett le, mert tudja milyen messze lakok. Ha tudná milyen közel...(haha.)
Lepakoltam a lelátóra, és lerohantam a többiekhez, majd megálltam Eliza mellett.
-Késtél.-suttogta oda nekem.
-Tudom, sokáig készülődtem.-suttogtam vissza neki. Ati éppen a zenét állítgatta, mindenki beszélgetett a másikkal.
-Minek?-kérdezett vissza még mindig suttogva.
-Lau miért késtél?-fordult felém Ati.
-Segítenem kellett még anyunak, és kicsit elhúzódott.
-Rendben, megértem.-mosolyodott el, majd tovább keresgélt a zenék között.
-Tényleg?-húzta fel Eliza a szemöldökét.
-Dehogy.-ráztam a fejem.
-Akkor?
-Készülődtem, mondom.
-De minek?-kérdezte, majd tágra nyílt a szeme.-Ohhóóóóó!
-Mi van?
-Gábor miatt, ugye?-suttogta.
-mi? Dehogy is! Ő a legutolsó, akinek már érdekel a véleménye.-hazudtam. Folyton azt lestem mikor néz rám, és milyen arcot vág, ahogy meglátja a szerelésemet.
-Kamu.-nevetett fel jóízűen.
-Oké.-adtam meg magam.-De nem tudok mit tenni. Ez van. Ő már örök.
-Igen. De meg fér mellette egy másik is?
-Ezt hogy érted?-húztam fel a szemöldököm.
-Majd rájössz.-indult fel a cuccunk felé.
-Ne legyél már ilyen titokzatos. Mond el.-indultam utána.
-Ádám. Őt már nem szereted?-csavarta le vizesüvege kupakját.
-De. És ezért fura, ez az egész. Mert tényleg szeretem őt is. De Gábor..-sóhajtottam.-Őt is.
-La látod már rá is jöttél.-ivott egy kortyot.
-Hát..Nem.-mondtam bénán, mire felnevetett.
-Ádámot is szereted, Gábort is.-kezdte, de közbe szóltam.
-Halkabban!-pisszegtem le.
-Tehát.-suttogta.-Mindkettőt szereted. Megférnek egymás mellett?
-Persze, nem is ismerik nagyon egymást.-vontam vállat, Eliza felnevetett.
-Nem úgy, te hülye.-nevetett ki.-Itt.-rakta úját a szívemre.
-Gyerünk gyerekek, munkára!-hallottam Ati hangját, mire elképedve Elizára néztem.
-A párok..-folytatta Ati, és felsorolta, hogy ki kivel van. Eliza egy nagyon aranyos fiút kapott, a neve Gergő. :) Én természetesen Gábort..
-Az a feladat, hogy összehozzatok egy koreográfiát negyed óra alatt. Nem kell teljeset, elég egy perces is, mindegy. Csak dolgozzatok össze. Kezdhetitek.-nézett az órájára, majd megfordult, és benyomta a zenét, amire táncolnunk kell
Zene: T Mills-The Boom (zenepanelen megtalálod)
Tanácstalanul Gáborhoz fordultam, aki hasonlóan nézett rám.
-És most?-kérdezte, mire vállat vontam.
-Nem tudom.
-Szerintem először kezdjük külön. Először mozogsz te, majd én, majd együtt. Érted mit akarok mondani?-nézett rám, miközben már lépkedett, hogy mit kellene csinálni.
-Persze.-fontam karba kezemet, és a lábát néztem, hogy hogyan lépked.
-Te kicsúszol, majd jövök én.-lépkedett.-Aztán pedig Bumm, együtt.-állt meg.
-Ez tetszik, okés.-mosolyogtam.
-Oké.-mosolyodott el.
Lassan össze állt a koreográfiánk, így mondtuk Atinak, hogy indítsa már el előröl. Persze mindenki ránk bámult, és azt nézte mit raktunk össze. Hatalmas tapsot kaptunk, ezek szerint nem lett olyan rossz. Talán ha meg volt az egy perc, de legalább csináltuk, és őszintén nagyon tetszik :)
-Remek lett Gábor és Laura, nagyon ügyesek vagytok.-tapsolt Ati is.-Nagyon tetszik, hogy van benne páros mozdulat is. Meg egyedi, és olyan, amikor ketten is táncoltok.
-Gábor ötlete volt.-mondtam hirtelen, nehogy még enyém legyen az érdem, hiszen én csak mozdulatot csináltam oda, az ötlet a Gáboré.
-Ketten csináltuk.-mondta Gábor, mire ránéztem hirtelen.
-Nem igaz. Te ötleted volt.-fordultam felé, és mivel Ati most másoknak beszélt, privát beszélgetés alakult ki.
-De te is segítettél. Tehát ketten.-mondta.
-Oké, ez igaz. De az alap a te ötleted.-"fenyegettem meg", mire Gábor felnevetett.
-Ahogy akarod.-mosolygott rám.
Mindenki megmutogatta, hogy mit csináltak (Elizáék is rettentő ügyesek voltak, de komolyan!!), amjd mehettünk is haza.
-Még egy pillanat!-szólt hirtelen Ati, amikor mindenki ment volna pakolni, majd indulni haza.-Ezeket jól jegyezzétek meg, mert lehet koreográfiák lesznek belőle.-mosolygott, majd kiment a teremből.
Izgatottan pakolásztunk tovább.
-Szerintem ez tök jó.-mondtam őszintén.
-Mármint?-kérdezett vissza Eliza, miközben a cuccunkat pakoltuk a táskánkba.
-Hát, hogy majd koreográfia lesz belőle. Nem tudom, hogy gondolja, hogy összerakosgatja, vagy több zenére lesz, vagy mix esetleg, de szerintem nagyon jó ötlet, bármi is lesz. Hiszen mindenkinek van benne munkája.
-Igaz. Tényleg tök jó.-mondta Eliza, amikor felegyenesedett, mert már összepakolt.
-Nem hagyunk itt semmit?-álltam fel én is, majd gyorsan szétnéztem nem-e hagyunk ott valamit.
-Nem, semmi.-nézett szét Eliza is, majd komótosan kiballagtunk a suliból. Ráértünk, hiszen most egy órával hamarabb vége lett a táncnak. Még csak délután 4 volt, viszont én még mentem Sárával parkba..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése