Élet a tánc tér nélkül-2. rész

Szeptember 9.-Casting napja!

Elérkezett a tánc casting napja! Huu! Elizával már nagyon vártunk a mai napot. Komolyan!
-Gyere, gyere, gyereee!-rángatott be Eliza a suliba szó szerin. Órák után volt a Casting, és mivel elmaradt az utolsó óránk (valami megbeszélés a tanároknak), ezért még simán hazamentünk Elizával átöltözni.
-Okééé! Csak ne rángass már!-mondtam, mert kezdte kinyúlítani a pulcsimat.
-Jó, de elkésünk lehet. Meg amúgy is! Te nem várod?-állt meg, és mélyen a szemembe nézett.
-Dehogy is neem!-mondtam vigyorogva.-Csak ne rángass, amúgy meg menjünk!-löktem meg egy kicsit, indulásra buzdítva. 
A Casting a torna teremben volt. Elizával átsiettünk a folyosón, be a torna terembe ( a torna terem a folyosó végén van). Amikor beléptünk, azonnal eltátottam a számat. Mindenhol diákok voltak! Csoportokban beszélgettek, vagy "gyakoroltak", vagy egymásnak mutattak táncokat. Nagyon jó volt a hangulat már akkor.
-Mi lesz velük az órán?-kérdezte Eliza mosolyogva.
-Nem tudom..De nekem nagyon be jön!!-sikoltoztam hangosan, ahogy egyre beljebb mentünk Elizával a torna terembe.
Végül fogtuk magunkat, felültünk a lelátóra, leraktuk a cuccunkat, és csak figyeltünk. Persze közben mindketten a mozgó tömeget néztük. A hangfalból éppen egy Chris Brown szám szólt, ami Elizával személyes kedvencünk.:)
Egyszer csak lehalkult a zene, és a mikrofonba egy fiatal (én olyan 20-24-nek néztem kb.) lány. 
-Na sziasztok!-intett egyet, mire többen vissza integettek.-Örülök, komolyan, hogy ilyen sokan jelentkeztetek. A feladatotok csak annyi lesz, hogy ide álltok elénk.-mutatott az előttük lévő üres térre, ami direkt le volt zárva, hogy oda ne menjen senki.-és bemutatjátok amit tudtok. Remélem mindenki készült egyéni tánccal.-nézett végig a csajszi a társaságon, mire többen összesúgtak, többen bólogattak.-Aki nem, az már most elmehet.-mondta a mikrofonba, mire többen felálltak, és elmentek. Mi Elizával csak csendben ültünk, mert mi csináltunk. Másnap, miután megbeszéltük, hogy jelentkezünk, Eliza át jött hozzám, és azóta csináljuk a táncunkat.- Ugye Hip-Hip tánccal kellett készülnötök. Vagy Jezz Balett.-mondta a csaj, miközben ránézett egy fiúra, aki gondolom a munkatársa volt.-Érte?-kérdezte végig pásztázva a tömegen. Mindenki bólintott, majd kezdődhettek a táncok bemutatása.
-Akkor először is..-lapozgatott a csajszi, egy befűzött mappát.-Varga Nikoletta.-mondta ki az első nevet. 
Egy lány a földről azonnal felállt, és oda állt a kijelölt területre. Egy srác elindította a zenét, és kezdhette a táncát. A csajszi nagyon ügyes volt.:) Zenének pedig Lil Wayne ft. Bruno Mars-Mirror című számát választotta. Én eddig nem igazán hallgattam, de a tánc nagyon tetszett. Jezz balettot mutatott be, én pedig ámulattal figyeltem. A balesetem előtt én is Jazz baletteztem, így úgymond értettem hozzá. Persze ahogy elnéztem a Nikoletta is, mert rettentő ügyes volt.
Amikor végzett hangos tapsvihar közepette lebotorkált, és vissza ült a helyére.
-Úgy látom lesz konkurencia.-súgta oda nekem Eliza, amikor még mindig a csajt tapsolták.
-Hát ja..-bólintottam kelletlenül. Mi is jók vagyunk Elizával, de ők is rettentő ügyesek. Hát igen..Gondolom ide csak olyanok jelentkeztek, akik tudnak is valamit. Na ez a gondolatom gyorsan elszállt, amikor egy vékony lány lépett a helyére. Sose mondom senkire, hogy rossz, ha én sem értek hozzá, de ez tényleg szörnyű volt! A lány többször megbotlott, nem volt  ritmus érzéke, és a koreográfia olyan hiányos volt, hogy nagyon! :O
-Talán mégis befutók vagyunk.-nevetett Eliza, miközben a "produkciót" néztük. Én csak a számat tátva bólintottam. Az oké, ha nem tud, mert én se tudok mondjuk fuvolázni, de basszus! Akkor nem jelentkezek fuvola órára! Komolyan, az ilyet sose értettem. De mindegy, megtapsoltuk.
Szinte már a vége felé jártunk, amikor egyszer csak egy ismert név hangzott el.
-Fazekas Eliza.-mondták be Eliza nevét. Bátorítóan megszorítottam a karját, ő meg mosolyogva rám nézett, majd felállt, és lement. 
Nagyon ügyes volt, komolyan, le a kalappal előtte! Ő Chris Brown-Wall To wall című számára táncolt. 
Amikor végzett hatalmas tapsvihar "képződött". Eliza csak kivörösödve (a fáradtságtól, az izgalomtól, és az örömtől is szerintem) meghajolt, majd vigyorogva vissza ült mellém.
-Ügyeeeees!-öleltem át barátnőm.
-Köszi!-lihegett.-Nagyon jó volt! Te is ügyes leszel!-mondta mosolyogva, de reagálni se tudtam, mert a nevemet mondták.
-Kiss Laura.-mondták be a nevem, mire megszeppenve felálltam, és lesiettem a lelátóról.
Felálltam a helyemre, vettem egy mély levegőt, majd bólintottam, hogy indíthatják a zenét (Chris Brown-Fine China). A zene elindult, és meg kissé idegesen, de mosolyogva elkezdtem a táncot. Minden tudásomat beleadtam, és úgy nyomtam, mint még soha. Minden mozdulatot végig csináltam, nem kapkodtam, ütemre csináltam. Úgy éreztem minden klappolt. Amikor végeztem, az eddigi összesnél nagyobb taps keletkezett.
Kivörösödve, de a fejemen még mindig villogó vigyorral meghajoltam, majd körbe fordulva intettem is "Köszönöm!" képen. Éppen mentem volna vissza a helyemre, amikor megszólított a csajszi, aki felkonferált mindenkit.
-Laura!-szólt rám.
-Tessék?-fordultam vissza.
-Te balettoztál?-kérdezte, nekem meg a "balett" szó hallatán gombóc keletkezett a torkomba. Nem mondtam semmit, csak bólintottam.
-Értem. Akkor jól láttam a mozdulataidon.-mondta mosolyogva.-Gratulálok, ügyes voltál!-dícsért meg, mire elvigyorodtam.
-Köszönöm.-vigyorogtam mint a vadalma. Ahogy visszaindultam a helyemre, megint megtapsoltak, és meg csak vigyorogva felültem Eliza mellé.
-Ilyen jó voltam?-fordultam felé, és csak vigyorogtam.
-Ühümmm!-ölelt át szorosan Eliza. Viszonoztam az ölelését. Boldog voltam! Nagyon!! :)
Még utánam volt vagy 5 lány, aztán a csajszi megint a mikrofonba szólt.
-Nagyon ügyes volt mindenki. A bekerülők névsorát egy hét múlva láthatjátok majd az aulában lévő hirdető táblán. Sziasztok!-köszönt el a csaj, majd mindenki mozgolódni kezdett.
Elizával összepakoltunk, majd kimentünk a tornateremből, egyenesen hazafelé.
-Nekem nagyon tetszett. Élveztem.-mosolyogtam.
-Nekem iis! Remélem bekerülünk.-mosolygott Eliza is.
-Hát ha nem is, de legalább meg tudtuk mutatni a suli nagy részének, hogy mit tudunk.-mosolyogtam boldogan.
-Hát igen, ügyik voltunk.-mondta boldogan Eliza.-És ha csak téged vesznek fel?-nézett rám szomorúan.
-Miért pont engem?-néztem rá kérdőn.
-Kit dicsértek meg?-nevetett Eliza.
 -Az semmit nem jelent..-mondtam, de tudtam magamban, hogy igenis jelent. Eliza szóra nyitotta a száját, de megelőztem.-Ha te nem kerülsz be, én sem megyek.-mondtam határozottan.
-Deee! Te olyan jó vagy. Csak miattam nem kell ott hagynod. Ez egy jó lehetőség.-nézett  rám mosolyogva, miközben hazafelé baktattunk a járdán.
-Nem érdekel! A barátnőm vagy, és ha te nem, akkor én sem.-mondta határozottan, mire Eliza szorosan megölelt.
-Köszönöm.-mondta, még mindig engem ölelve.
-Alap.-mondta viszonozta az ölelést.
Hazaértem, majd mivel nincs házi, ezért tanultam egy kicsit, majd neteztem, de mivel semmi érdekes nem volt (Gábor sem volt fent.Brühü.:( ), így kiléptem, és vacsoráig játszottam Sárával.
Vacsoránál elmeséltem anyuéknak, hogy mi volt. Sára azt mondta, idézem: "Nagyon büszke vagyok rád, tesóó!". :) Vacsora után Sárával táncolgattunk, aztán mentem fürdeni, majd aludni.